Vraukó János 30 éve a pályán

Vraukó János tanár úr 30 éve lett pedagógus. Milyen volt pályakezdőnek lenni? Hogyan alkalmazkodott a változásokhoz? Milyen szerinte a leghatékonyabb tanítási stílus? Mindez kiderül Veréb István interjújából. 


Milyen érzés 30 éve a pedagógus pályán lenni?

Egyre fárasztóbb. Valamikor még jobban bírtam a tempót, de most is van még bennem lendület. Ezt úgy szoktam megfogalmazni, hogy valaki szeret dolgozni, valaki nem. Én még szeretek. És a jelszó nem változott. Vasfegyelem, kemény munka!

Mennyiben változtak a diákok, kollégák, vagy maga az iskola a 30 év alatt?

A kollégák nagy része kicserélődött. A diákok meg egészen mások. Generációváltás volt. De tudomásul kell venni, hogy ez a jövő.

Milyen volt pályakezdőnek lenni 30 évvel ezelőtt?

Nagy tervek, nagy remények. Sok megvalósult, sok pedig csak álom maradt.

Mennyiben változott a tanár úr hozzáállása? Általában mindenkinek vannak álmai a munkájával kapcsolatban. De ez az idő múlásával elmúlik. Ez igaz?

A hozzáállás nem változott, még a lendület is megvan, még vannak álmok is. De nem csoda, mert ez addig tart, amíg az ember a pályán van. Azok a tanárok, akik nem hagyják el a pályát, azok a legjobb példák erre.

Mint ahogy a történelem is rengetegszer változott, így a tanítása is. Hogyan képzi magát a tanár úr ezekhez a változásokhoz?

Igen, rengetegszer. Főleg a XX. századi történelem, ami nem is baj, mert nálunk is a történelem, szovjet mintára marxista szemléletben íródott. Sok hazugság volt benne. Így nem csoda, hogy újra kellett írni a történelmet. Mondok pár példát: Dózsa már kommunista volt, Görgey áruló, Horthy fasiszta, 1956 ellenforradalom. Sorolhatnám még. A márciusi forradalommal nem tudtak mit csinálni, ezért összevonták az ünneplését március 21-gyel, ekkor vette kezdetét a Tanácsköztársaság, amely proletárdiktatúra volt. És hozzá jött még április 4, amikor az ország felszabadítását ünnepeltük. Úgy nevezte el a hatalom, hogy Forradalmi Ifjúsági Napok. Így a figyelem egy kicsit elterelődött március 15-éről. A tanároknak persze követni kellett a változásokat. Én is rengeteg továbbképzésen vettem részt. De mindig is azt mondtam, hogy akármilyen a tanterv, akármilyen a tankönyv, a Rákóczi-szabadságharc akkor is 1703-tól 1711-ig tartott.

Mikor döntötte el a tanár úr, hogy tanár lesz? Ez gyermekkori álom volt?

Már gimnazista koromban eldöntöttem. Volt egy kiváló fizikatanárom és ő volt a példaképem. Ezért először matematika-fizika szakos tanár szerettem volna lenni, de hamar rájöttem, hogy ez a két tantárgy túl nehéz nekem és váltottam. Szerencsére ez jó választásnak bizonyult.

A történelem változásai összefüggnek az adott rendszer, politika változásával is. Hogyan lehet semleges egy történelemtanár az összefüggések tanításában?

Minden politikai rendszernek megvan a saját történelmi képe. Azt várják a tanároktól, hogy ezt adják át az ifjúságnak. A történelemtanárnak nehéz dolga van, de legyen kritikus az adott nézőpontokkal szemben úgy, ahogy Tacitustól tanultuk: „Harag és részrehajlás nélkül”. Aki ismeri a termemet az tudja a másik varázsszót is, ami pontosan az összefüggések feltárására vonatkozik: „Cogito ergo sum”

A történelem rengetegszer várja el a gyerekektől, hogy mindent tudjanak róla. Ha valaki kérdezne a tanár úrtól egy eseményt, évszámot, rögtön tudná a választ? Vagy esetleg utána kéne még nézni?

Természetesen én sem tudok mindent. Nem vagyok történész. De nekem nem is az a dolgom, hogy két lábon járó lexikon legyek. A fő feladatom, hogy megértessem a diákokkal, hogy mi, miért történt. Az összefüggéseket kell feltárni, hogy a diák megértse a múltat, el tudjon igazodni a jelenben és meg tudja tervezni a jövőjét. Nem arról szól , hogy minél több adattal terheljük a fejét. Ez az én filozófiám. Nem is szoktam rengeteg évszámot feladni és számon kérni. Forrást, annál többet. A szövegértés nagyon fontos, hát pedig pont ez nem megy a mai fiataloknak, mert kevés a háttértudásuk. Persze kapok néha meglepő kérdéseket. Egy 7-es mikor az ember kialakulásáról beszélgettünk és meséltem (hangsúlyozom meséltem!!) nekik a dínók kihalásáról, megkérdezte, hogy mi lett volna, ha az ősemberrel együtt élnek. Nem is volt időm gondolkodni. Rögtön válaszoltam.

A földrajzban és a történelemben is napról-napra friss felfedezésekkel találkozunk. Egy 30 éve tanító tanár érdeklődéssel figyeli a modern kor eseményeit?

Erre a kérdésre könnyű válaszolni. Természetesen igen. Mindig érdekelnek az új dolgok és próbálom is őket beépíteni az iskolai anyagba. Nekem is izgalmas dolog ez.

Történelem- és földrajztanárként mi az, ami a leginkább foglalkoztatja a Tanár urat? Mármint a két tantárgyon belül?

Hogy minél több általános műveltséget vigyek be az óráimra. Azok, akik nálam tanultak vagy tanulnak, tudják a mottót: This is not history/geography! This is general education.

Esetleg szokott otthon kutatni, vagy olvasni valamilyen tudományos könyvet?

Hát persze. Rengeteg könyvem van, valóságos kis könyvtár, de ma már inkább én is haladva a korral a neten kutakodom.

Mit gondol a Földön túli életről?

A tudomány mai állása szerint valószínű, hogy minimum:  100,000,000,000,000,000,000,000,000,000, azaz százkvadrilliárd csillag van. Hát csak akad egy olyan, amelynek a Földhöz hasonló bolygója van! Ezt a nálamnál okosabb tudósok is így gondolják és ezért indították el a Voyager-1 űrszondát 1977. szeptember 5-én. Jé, ennek már 40 éve! Most a Naprendszer határán van, ami azt jelenti, hogy két fényévre. Van rajta egy arannyal borított lemez, amit ha egy értelmes civilizáció megtalál, akkor mindent megtud az emberiségről. De szeretném látni mikor A nyolcadik utas: a Halál dúdolja a Beatles nótát vagy Mozart Varázsfuvolájára vacsorázik.

Esetleg van más olyan terület, hobbi amivel leköti magát szabadidejében a Tanár úr?

Sajnos a tanároknak nincs szabadidejük! 

Ön szerint melyik tanítási stílus a leghatékonyabb az oktatásban? Az autokratikus? (azaz: Az van, amit Én mondok!)  vagy,  a demokratikus? (azaz: A diák szava számít!) vagy,  az a típus, aki a "mindent megenged" stílust követi? Ön hová sorolná magát?

A válasz egyszerű: DEMOKRATIKUS KIRÁLYSÁG!!!!! Két egyszerű példa. Az egyik: ha valaki otthon hagyja a felszerelését, én megmondom mi a büntetés. Az osztály pedig megszavazza, hogy hányszor kell leírnia, hogy: A Szent töri/földrajz füzetemet soha többé nem hagyom otthon! Általában demokratikusan 100 sort szoktak megszavazni. A másik pedig a strigulázás: én demokratikusan megszavaztattam milyen kategóriák legyenek, én meg megmondom hová kell húzni a strigulát.

STRIGULÁK:

házi feladat,

rágózás,

káromkodás,

hülye kérdések,

és még sorolhatnám.

Hát erről ennyit.