Lassan önálló sorozattá növi ki magát a gimis öregdiákokról szóló bejegyzéseink. Gondoljunk csak Ballai Míra írásaira (első és második) vagy a Mester Boglárkával és Kókai Viktóriával készült interjúkra. Ez a sor most tovább bővül, hisz ezúttal Veréb István kérdezte Okruhlicza Nikolt és Csapó Tamást, hogy mit történt velük, mióta elballagtak iskolánkból.
Kérlek, mutatkozzatok be röviden!
Tomi: Csapó
Tamás vagyok, harmadéves egyetemista. A gimnáziumból 2015-ben ballagtam el, Zódorné
Zsuzsa néni osztályával.
Nikol: Okruhlicza
Nikol vagyok, én is harmadéves vagyok és én is ugyanabba az osztályba jártam.
Melyik egyetemen tanulsz és milyen szakon? Mennyi ideig tart ez a képzés?
Tomi: Az ELTE Természettudományi Kar földtudomány szakán tanulok.
Ez az alapképzés 3 évig tart, plusz 2 év a választott mesterképzés.
Nikol: Az ELTE Társadalomtudományi Kar társadalmi tanulmányok
alapszakán tanulok, ami 6 félévből áll, majd tovább lehet menni egy 2 éves
mesterképzésre.
Mit takar a szakod?
Tomi: Ez a Földet átfogó, Földdel kapcsolatos, de a Földön túli
dolgokat is vizsgáló szak, például tanulunk csillagászatot, meteorológiát,
geológiát, térképtudományt, geográfiát, geofizikát. Tehát nagyjából mindent,
ami a Föld természetével kapcsolatos. Az első félév után lehet ezek közül a
szakirányok közül választani.
Nikol: Sajnos
ez a szak a 2017/18-as tanévtől már nem indul, de tudnám ajánlani helyette a
szociológia szakot, ami nagyon hasonlít ehhez, hasonlóak a tantárgyaink is. A
szociológia alapképzés betekintést nyújt a társadalomkutatás világába, illetve a
társadalmi kapcsolatok, folyamatok, intézmények vizsgálatába.
Miért ezt a szakot választottad?
Tomi: Kezdettől
fogva érdekelt a földrajz. A választott szakirányom az egyetemen a geológia
lett, ez pedig a gimnáziumi földrajzon alapszik, illetve kiegészül egy kis
fizikával, kémiával, matematikával, informatikával és biológiával, amiket
szintén érdekesnek tartok. A gimiben a földrajz volt a kedvenc tantárgyam és ez
lett a választott érettségi tárgyam is, így szinte egyértelmű volt nekem, hogy
ezt az irányt választom.
Nikol: Azért a társadalmi tanulmányokat választottam, mert a
felvételi leadásakor még bizonytalan voltam abban, hogy konkrétan mivel
szeretnék foglalkozni felnőttként, csak annyit tudtam biztosan, hogy valamilyen
módon segíteni szeretnék és jobbá tenni a világot, ehhez pedig olyan tudást
kell szereznem, ami átfogó képet ad a dolgok működéséről. Örülök, hogy végül
ide kerültem, mert az elmúlt időszakban ezek a motivációk tovább erősödtek bennem.
Sokat kellett dolgoznod ahhoz, hogy sikerüljön a
felvételid?
Tomi: Kellett
hozzá tanulnom, de azért közel sem annyit, mint amennyit most az egyetemen kell.
Ha azt vesszük alapul, hogy a vizsgákra mennyit kell most tanulni, akkor
mondhatnánk azt, hogy nem kellett sokat készülnöm, hogy jól sikerüljön a
felvételi, illetve a ponthatár sem volt túl magas. Inkább azt mondanám, hogy a szakon
bent maradni nehezebb, mint bejutni. A hallgatók kezdeti létszámának csak
körülbelül a fele jut el a diplomáig a mi szakunkon.
Nikol: Őszintén szólva, én rettenetesen túlaggódtam az egészet és
először olyan képzésben akartam gondolkodni, amelyiknél nagyon magas a
ponthatár, mert azt gondoltam, hogy csak azok a szakok érnek valamit. Visszanézve,
butaság volt ezt gondolni és örülök, hogy végül ezt a szakot választottam, ahol
ugyan nem volt túl magas a ponthatár, de legalább tényleg érdekel az, amit
tanulok.
Milyen az egyetemi élet?
Tomi: Sokkal
lazább, mint a gimnázium. Teljesen új környezetbe kerülsz, új emberek közé,
többnyire magadnak állítod össze az órarendedet és sok esetben eldöntheted, hogy
az adott előadásra be szeretnél-e járni. Ami jó még benne, hogy szerencsés
esetben olyan dolgokról tanulsz, amik valóban érdekelnek.
Nikol: Az
egyetemen olyan emberek vesznek körül, akiknek hasonló az érdeklődésük, mint
neked, de például máshonnan jöttek és az ő látásmódjuk adhat valami pluszt a te
személyiségedhez, tudásodhoz. Így könnyebb új barátokat szerezni. A másik
fontos eltérés a gimnáziumtól, hogy itt nincsenek osztályfőnökök, hanem minden fontos
infót magadnak kell összegyűjtened. Nem figyelmeztet senki, hogy erre és erre
az időpontra ezt és ezt kell csinálnod, nem magyarázza el senki, hogy mi az a
tárgyfelvétel, mi az a kredit, hogyan kell használni a Neptunt, hogyan írj
szakdolgozatot, és így tovább. A gimi után úgy érzed, hogy „magadra vagy
hagyva”. Utána kell járnod mindennek, kapcsolatokat építeni, konzultálni a
tanárokkal, és megvédeni a saját érdekeidet. Emellett az egyetemre járás remek
lehetőségeket tartogat, legyen szó külföldi tanulásról vagy kutatásokban való
részvételről.
Kiknek ajánlanád a szakod?
Tomi: Azoknak ajánlanám, akik reál beállítottságúak és szeretnék a
természetet biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi szempontból egyaránt
vizsgálni.
Nikol: Szerintem ehhez humán beállítottság kell. Azt is mondanám,
hogy ha érteni akarod a világot, ha érzed magadban a segíteni akarást és
emellett érdekel, hogy mit miért tesznek az emberek, akkor a szociológia szak
Neked való, de igazából a Társadalomtudományi Kar többi alapképzését is érdemes
megnézned.
Ezzel szeretnél foglalkozni a diploma megszerzése után?
Tomi: Igen.
Nikol: Igen,
ilyen területen szeretnék majd dolgozni.
Gondolkoztál már azon, hol szeretnél elhelyezkedni?
Tomi: Igen, valamelyik víziközmű cégnél szeretnék majd
elhelyezkedni, ugyanis a mesterképzésen hidrogeológiát szeretnék tanulni, ami a
felszín alatti vizek vizsgálatával foglalkozik.
Nikol: A
diploma megszerzése után szeretnék elvégezni egy mesterképzést is, amivel majd segítő,
tanácsadó, közösségszervező munkakörökben lesz lehetőségem elhelyezkedni.
Mit üzennél a mostani gimiseknek?
Tomi: Tanuljatok,
hozzátok ki a legtöbbet a gimis éveitekből és igyekezzetek azon, hogy legyenek
terveitek, céljaitok a továbbtanulást illetően. Az érettséginél pedig az erő
legyen veletek!
Nikol: Én két tanácsot adnék. Az első, hogy ne féljetek kérdezni és
segítséget kérni! Annyit biztosan megtanultam az egyetemen, hogy ha valamit nem
tudsz vagy nem értesz, a megoldás nem fogja felkínálni magát. Legyetek
kreatívak és ne féljetek attól, hogy mások butának fognak tartani, ha mertek
kérdezni. Járjatok utána a dolgoknak, keressétek meg a célnak megfelelő
személyeket. Így új kapcsolatokat alakíthattok ki és a személyiségetek is
fejlődik. A másik dolog, hogy ne hanyagoljátok el a nyelvtanulást, mert tényleg
fontos. Később meg fogjátok köszönni magatoknak, ha van nyelvvizsgátok vagy
erős nyelvtudásotok. Sok sikert mindenkinek a célok eléréséhez!
Reméljük azoknak akik ilyen téren gondolkodnak, hasznos volt ez a cikk. "Öregdiákjainkat" pedig mindig várja vissza a gimi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése