2. nap Lindauban

 

A mai reggelen másik útvonalon mentem a nyelviskolába, mert itt tartózkodásom ideje alatt már rájöttem, hogy „minden út Rómába” vezet, és a képzés helyszínét igazából toronyiránt bármelyik útvonalon könnyen elérhetem. Egyrészt a sziget felfedezése is célom ezzel, másrészt őszintén be kell valljam, kétszer ugyanazt az útvonalat nem találom meg ezen az ismeretlen, és különleges hangulatú városkában. A macskaköves utakat szűk utcák is keresztezik, melyek első pillantásra, de még másodikra is egyformának tűnnek, így az orientációt egyelőre nem igazán segítik.

Az iskolában ma meglehetősen intenzív napunk volt. Albert, a délelőtti kurzus trénere lendületes oktatói hozzáállásával és humorával könnyen felkelti és fenntartja érdeklődésünket. Óráiba különféle, az idegennyelv tanításban is jól használható gyakorlatokat épít be, melyek módszertani eszköztárunkat gyarapítják. 

Rendkívül hasznosnak tartom, hogy azonnal gyakorlatba ülteti, amit egy-egy feladattal kapcsolatban javasol, hiszen így a mindennapokban is jól használható, gyakorlati ismeretekkel gyarapodhatunk. A páros munkaforma gyakori alkalmazása közelebb hozza a kurzus résztvevőit, és lehetőséget biztosít egymás megismerésére, valamint tapasztalatainak megosztására.

Az egyéni nyelvfejlesztésen kívül, mely a különféle készségek mindegyikének bevonásával történik, a kurzus fő célja a módszertani repertoárunk bővítése, melyre a délutáni órákon, egy másik tanár vezetése mellett került sor. Alex személyében szintén egy motiváló és gyakorlatias tanárral ismerkedtünk meg.

A képzés után társaimmal strandolás mellett döntöttünk, ami a 30 fokos kánikulában a legjobb döntésnek bizonyult. Az osztrák és svájci Alpok látképével szegélyezett panoráma már önmagában üdítő volt, de a kellemes hőmérsékletű víz hozta el az igazi felfrissülést.

A hűsítő strandolás után egy még kellemesebb meglepetés várt rám. Az egyik csoporttársammal egy óvárosi kávézóba tértünk be vacsorára, ahol a pincérlány személyében egykori diákomat ismertem fel, akit még pályakezdőként, előző munkahelyemen, általános iskolás korában taníthattam. A találkozás öröme után egy helyi specialitást ajánlott, ami tényleg nem okozott csalódást.

A képekről gyönyörűnek látott lindaui kivilágított kikötőt mindenképpen szerettem volna megtekinteni, ezért este még egy kellemes sétát tettünk a kikötőben. Bizonyára az én képeim sem adják vissza a lenyűgöző látványt, de nem hagyhatom ki beszámolómból.

Eseménydús nap volt a mai is, és egy percig sem unatkoztunk. Az időjárás is nagyon kedvező a szabadtéri programokhoz, ezért holnapra egy kirándulást tervezünk az osztrák Bregenz városába.

De erről bővebben holnap. 😊

 

                                                                                                                    Petró Emese

 

 

 

 

 

 

 

1.     nap Lindauban

Az utazás fáradalmait kipihenve napsütéses reggelre ébredtem Lindauban. Az átlagosnál gyorsabb tempójú és izgatott készülődés után a Dialoge Nyelviskolába indultam, ahol a mai napon kezdetét vette a nyelvfejlesztést és módszertani ismeretek bővítését célzó kurzus. Már az iskola bejáratában magyar szót hallottam, és rövidesen kiderült, hogy rajtam kívül még három magyarországi kolléga választotta ezt a képzési helyszínt. Persze, az anyanyelvünk használatát a kurzusvezetők kérésére mellőznünk „kell” a képzés időtartama alatt, hiszen egy nemzetközi közösség tagjai lettünk, ahol a kommunikáció alapja kizárólag a német nyelv, de a szívélyes kérést természetesen nem esik nehezünkre betartani.

A tájékoztató és a formaságok elintézése után megkaptuk az órarendet, és megismerkedtünk az egyik képzésvezető tanárunkkal, aki rövidesen a tanterembe szólított bennünket. Egy bemutatkozás keretében megismertem kurzustársaimat, megkaptuk a tankönyvet, és egy percet sem tétlenkedve bele is vágtunk a kitűzött tananyag teljesítésébe.

Az oktatás változatos munkaformák mentén folyt, az érdeklődés fenntartása ezáltal garantált volt. Dolgoztunk párban, csoportban, önállóan, a tanteremben, a nyelviskola előterében, a teraszon. A változatos és szórakoztató feladatokkal könnyen elrepült az idő, és a házi feladat feladása után a délután hátralévő részében szabadidő következett.

Ebédelni egy hangulatos étterembe tértünk be egy magyar, egy spanyol és egy cseh kurzustársammal. A kötetlen beszélgetés alatt a személyes vonatkozású témáktól a hazai nyelvoktatás helyzetéig sok minden szóba került.

A nyelviskola délutánra városnézést tervezett a számunkra, amelyen valamennyien részt vettünk. Remek idegenvezetőnk narrációja által betekintést nyertünk Lindau történelmének egyes eseményeibe, látványosságainak jelentőségébe.

Első állomásunk a várost jelképező kikötő volt, ahol megtekintettük az oroszlánt és a világító tornyot.

Röviddel azután, hogy a Bodeni-tó fölött járó Zeppelinről hallgattunk meg néhány információt, megjelent fölöttünk egy, aminek megörültünk. Mint kiderült, a jegyárak elég magasak, de idegenvezetőnk szerint kiváló alternatívája a Zeppelin Múzeum megtekintése a közeli Friedrichshafenben.

A kikötőből az óvárosba vezetett az utunk, ahol megcsodáltuk a gyönyörű városháza épületét. 

A séta közben a további kirándulási lehetőségekről és a város különféle vendéglátóegységeiről kaptunk ajánlást. Megtekintettük a több, mint ezer éves Peterskirche épületét, ami Lindau és egyben a Bodeni-tó környékének legrégebbi temploma.

A kellemesen fárasztó városnézés után a holnapi viszontlátás reményében búcsút vettünk egymástól, és ismét szabadidő következett.

Egy igazán intenzív, de feltöltő nap után izgatottan várom a folytatást!

 

Petró Emese

 

0.    nap Lindauban

Már második napomat töltöm Németországban, és élvezem gimnáziumunk Arany út a jövőbe c. elnyert Erasmus+ pályázata kínálta lehetőségeket. Fárasztó, de nyugalmas vonatút után érkeztem meg tegnap késő délután Münchenbe, ahol rekkenő hőség, ám igazi nyári hangulat fogadott. Szerettem volna az itt tartózkodásom minden percét kihasználni, így a szállásomat gyorsan felkerestem, a szobámat elfoglaltam, lábaimat kinyújtóztattam, s már indultam is a müncheni óváros felfedezésére.

Pár perces sétával el is értem a Karlsplatzot, ahol a lenyűgöző szökőkútnál épp egy keresztyén dicsőítő csapat élő koncertje köré csoportosult a változatos korosztályú sokaság.

Tovább sétálva a St. Michael templomhoz érkeztem, ahol egy mise záró orgonajátékát csíptem el: az Áldjad én lelkem a dicsőség erős királyát kezdetű, 249. zsoltár dallama ismerősen csengett. 

Ezután megpillantottam a monumentális méretű Frauenkirchét, ahová szintén betértem egy kis időre. A müncheni katedrális két hagymakupolája sokunkat vonzott az épület felé, bár ez az egész sétáló övezetre elmondható.

Innen tovább sétáltam, lenyűgözően impozáns épületek és a legmodernebb bevásárlóközpontok között, s már a város főterén is voltam. Marienplatz méltán kötelező látványosság a turisták számára, hiszen a neogótikus városháza látványa több, mint pazar. Bár a torony órajátékát nem hallottam, a látványért mindenképpen megérte a fáradságot.

Útban a szállásomra visszafelé, még tettem egy kitérőt a közelben lévő botanikus kert felé, amit természetkedvelő lévén nem bántam meg.

Vasárnap utaztam tovább Lindauba, a képzés helyszínére. Münchentől nagyjából 3 óra hossza vonatút várt rám, míg leszálltam a gyönyörű Bodeni-tó partján fekvő Lindauban. 

A szállást elfoglalva szintén városnézésre szántam el magam. Felderítettem a képzés helyszínére vezető 20 perces sétaútvonalat, és élveztem a gyönyörű napsütést. A képzés Lindau-Inselen lesz, azaz a város szigeten fekvő részén. Meseszép látvány tárult utam során elém mind a tó, a zöld övezet, s a hangulatos épületek szépségét illetően.

A sétát követően visszatértem a szállásra, kicsit pihentem, majd ismét a sziget felé vettem az irányt, mert kellemes esti program gyanánt egy mozifilmre váltottam jegyet. Ezt a mozizást már akkor elterveztem, amikor a ceglédi mozi levette a műsorrendjéről a Barbie-t, amit pedig feltett szándékom volt megnézni. Nem bánom, sőt nagyon örülök neki, hiszen így felejthetetlen élménnyé vált számomra.

Remek két napot töltöttem eddig el, számomra mindig nagyszerű megtapasztalni a külföldi környezet újdonságát, kihívásait, sikereit. A pályázat keretében lehetőségem nyílik a nyelvet mindennapi helyzetekben használni, amitől igazán élővé és valósággá válik.

A tanári továbbképzés szorgalmas diákjaként készítem össze a holnap kezdődő képzésre a jegyzetfüzetem és a tollam, s remélem sok hasznos tudásra teszek majd szert a hét folyamán a németet idegennyelvként tanító tanárok nyelvi és módszertani tudását fejlesztő képzésen.

 

 Petró Emese

 

Benne vagy? – A verspályázat margójára

Mit jelentenek a gondolataim másoknak? Hogyan fejezhetem ki magamat? Mi az a megnyilvánulási forma, amibe sűríthetek életeseményeket és érzéseket egyaránt? Foglalkoztat másokat az, amin gondolkodom?

„Levendula illata szálla,

enyém leszel még… utoljára?” /Levendula/

Ezen gondolat mentén született a Rejtett költők társasága névre keresztelt verspályázat. A cél az volt, hogy az iskolában alkotó számtalan tehetséges költő-diákunknak lehetőséget adjunk, hogy felfedhessék tudásukat, alkotóképességüket.

„Unalmamban feleslegesen mély gondolatok jöttek,

szerencsére amilyen gyorsan jöttek, úgy el is tűntek.” /Vers a semmiről/

Az eredmény több volt, mint amire számítottam. A művek, melyeket három héten át olvashatott a diákság mind más-más szinten világították meg a diáklélek egy-egy kis szegletét. A versformák és stílusok sokszínűsége örvendetes volt számomra, a témák sokszínűsége pedig még tovább növelte a pályázat népszerűségét a diákok körében.

„Ebben a versben van igaz és hamis,

de te döntöd el, hogy miben hiszel és miben nem is.” /Sok a baj, sok a baj/

Erre bizonyítékul szolgál az, hogy a hét versének (verseinek) kiválasztásakor nem volt olyan alkotás, melyre legalább egyetlen szavazat ne érkezett volna a tanulók részéről. Mindegyik szimpatikus volt, és az, hogy egy embernek, vagy ötvennek? Lényegtelen. A fontos az azonosulás, a közös élmény, a közös gondolatok felfedezése másokkal.

„Nevedet se tudják már

találkozni kár volt, kár

császárokhoz bohóc vagy.” /Ed/

Talán a versek fontosságát és szépségét itt lehet igazán megfogni és remélem ez a kezdeményezés arra indított másokat is, hogy keressék az őket körülvevő emberekben azt a lelkitársat, aki az ő gondolatukra tud és kíván egy visszajelzést adni, akivel közös a téma, akikben benne van az, ami benned is. Nagyon köszönöm minden diáknak, aki szavazott és minden magyarszakos kollégának, osztályfőnöknek, szaktanárnak, aki segített a szavazások lebonyolításában. Már csak egy kérdésem maradt: Benne vagy?

„Olyan vagyok, mint egy jó színész,

kérdezem magamtól, most hol élsz?

Változtatom hangulataim

és gyakran cserélem maszkjaim.” /Tűréshatár/

                                                                                                              Tamásbá

 

Beszámoló az RTA Talentum Programjáról 

- biológia és kémia tantárgyakból -

 

Gimnáziumunk 11.c osztályának két tanulója vett részt az RTA által szervezett tehetségprogramon. A programon szerzett élményeikről írták:

Kovács Réka összefoglalója:

Ebben a tanévben egy rendkívül izgalmas és színes programban vehettem részt a Talentum Program jóvoltából. Négy alkalomból állt és mindegyik mást tartogatott. A szaktanárok türelmesek, segítőkészek és barátságosak voltak. Segítettek nekünk, diákoknak felkészülni a biológia emeltszintű érettségire különböző feladatok révén és ezt a tudást gyakorlati feladatokkal is elmélyíthettük. Például ellátogattunk a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetébe, ahol előadások és a múzeum érdekességei vártak ránk. Mikrobiológiai gyakorlatokat hajtottunk végre és gélt öntöttünk. Új eszközökkel is volt szerencsénk megismerkedni, amelyeknek használatát ott tanították meg. Összességében lehetőséget kaptunk arra, hogy a tanulásnak kicsit más oldalát ismerjük meg.

 

Szűcs Anna összefoglalója:

2023-ban lehetőségem nyílt arra, hogy részt vegyek az RTA Talentum programján. Én a kémiai program területén vettem részt, ami rengeteg új dolgot és élményt adott. Négy hétvégét vett igénybe, ami alatt számos előadást hallhattunk, intézményeket látogathattunk, illetve kísérletezhettünk és számolhattunk. Például megnézhettük a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudomány Karát, valamint a Vízépszolg-94 Kft. vízvizsgáló laboratóriumát. Az én érdeklődési köröm a kémia és biológia, ezért ez a program számos dologban segítette további fejlődésem.

 

    

 

Szaktanárainknak, Bálint Zoltánnénak és Mészáros Herminának köszönjük az ajánlást! 

 

                                                                          Kovács Réka, Szűcs Anna