Sportnap a gimnáziumban

 

Sportnap a gimnáziumban

 

Szeptember 29-én iskolánkban megrendezésre került a sportnap.

A szervező tanároknak nagyon köszönjük a programokat! Minden diáktársam nevében mondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat és idén is élményekben dús, felejthetetlen nap volt.

A sportnap előtt minden osztály kapott egy listát, hogy hány főnek és milyen programra lehet jelentkezni.

A sportnapot Oszlánczi Andrea tanárnő nyitotta meg egy reggeli áhítattal, majd ezután kezdetét vette a sport.

Volt lehetőségünk Molnár Attila és Mari László tanár urak vezetésével bicikli túrára menni. A friss levegőn, jó társaságban hamar elteltek a kilométerek.

 

Természetesen az iskolaudvaron is zajlottak közben az események. Az évfolyam sorverseny sok fordulatot és izgalmat tartogatott. A versenyzők mindent beleadva küzdöttek a dicsőségért, míg a pályaszélén maradt tanulók lelkesen szurkoltak a csapatoknak. A hangulat fergeteges volt az egész udvaron.

 

Végül, de nem utolsó sorban amőbára is lehetett jelentkezni. A csapatoknak 4 bóját kellett kirakni vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan. Itt már taktikázni is kellett a versenyzőknek, nem volt elég „csak” gyorsnak lenni. A diákok nagyon ügyesen helytálltak ebben a játékban is és a szurkolók is kitettek magukért.

 

Köszönjük a szervező tanároknak és diákoknak ezt a napot, nagyon jól éreztük magunkat!😊

 

 

5. nap Lindauban

 

Az iskolába menet reggel a vihar utáni város létképe tárult elém, még zajlottak a helyreállítási munkálatok. Tűzoltók dolgoztak a letörött ágak eltávolításán, és a tó is meglehetősen barátságtalan hullámokat vetett. 

Lindau elnevezése egyébként a hársfákról ered, mint azt a hétfői városnézésen idegenvezetőnktől megtudtuk, a város jelentése ugyanis ’sziget, ahol hársfák nőnek’.  Íme egy korábbi felvételen a lenyűgöző, óriási hársfák:

A mai reggelen azonban a hársfák leveleinek megcsodálásához nem kellett magasra emelnünk tekintetünket, hiszen előttünk/alattunk is jól láthatók voltak.

 

A hőmérséklet azonban kellemes volt, és hamarosan ismét kisütött a nap is.

A képzés órái a mai napon is kötetlen hangulatban és hasznosan teltek. A csapatunk jól összeszokott a hét végére, könnyedén tudtunk együtt dolgozni. A nyelvtudást fejlesztő órákon sem csak a nyelvi kompetenciánk fejlődött, de kreatív tanárunk feladatai révén módszertani eszköztárunk is gyarapodott. 

Különösen tetszett, hogy tanárunk rugalmasan kezelte az időbeosztást és a feladatokat, a helyzettől függően egyszerűsítette, vagy bővítette azokat. Emellett kommunikációjában is mindig udvarias és segítőkész volt, ugyanakkor humoros is. Ezzel jó példával járt előttünk. Az önálló tanulásunkat segítve a feladatokat alaposan előkészítette, és változatos munkaformákkal dolgoztunk.

   

Az utolsó óra végén egy csoportképet is készítettünk, majd a búcsú percei következtek. Kézhez vettük a kurzus elvégzését igazoló tanúsítványt, még néhány szót váltottunk egymással, ezután pedig a délután hátralévő részében szabadidő következett. 

A mai szabad délutánon még a sétálóutca forgatagában nézelődtünk, búcsúztunk Lindautól. A szállásomra érve már a holnapi utazásra készültem. Nagyon gyorsan eltelt a tanfolyam ideje, amely igazi feltöltődés volt számomra. A nyelv élő használatának elengedhetetlen feltétele az autentikus környezet testközelből való megtapasztalása, ezért rendkívül hálás vagyok, hogy itt lehettem. Holnap Münchenbe utazom, onnan pedig vasárnap térek majd haza. Az elkövetkező napokban tisztázom magamban a frissen szerzett élményeimet, tapasztalataimat, és újult erővel várom a diákjaimmal és kollégáimmal való találkozást.

Az alábbi képekkel zárom beszámolóim sorát, köszönöm a bejegyzéseimre fordított figyelmeteket!

 

                                                                                                                  Petró Emese

 

4. nap Lindauban

 

Izgalmakkal teli  napon vagyok túl, amely tartogatott jót és rosszat is.

A képzésen ma ismét hosszú napunk volt, de annál hasznosabb. A felszabadult hangulatú órákon gyorsan telnek a percek, és mire elfáradnánk, éppen szünet következik. Az órarendünk kialakítása rendkívül tanulóbarát, így a terhelés nem megy a minőség rovására. Sok hasznos ismerettel gyarapodtam ma is, és várom már, hogy a gyakorlatban is kipróbálhassam az elsajátított módszereket. Remélem a diákjaimnak is hasznára válnak majd!

Délután öt társammal ismét egy kirándulást tettünk a közelben. Nagyon vártam már, hogy hajóra szálljunk, és a Bodeni-tó hegyekkel szegélyezett valóságát a vízről is megcsodálhassam.

       

 

Minden várakozásomat felülmúlta a látvány, és felejthetetlen élmény volt számomra. Az idő is gyönyörű volt, a napsütés és a lágy szellő tökéletesítette a hőérzetet. 

Igazán értékes embereket ismerhettem meg társaim személyében, és kellemes társaságukban hamar eltelt a 90 perces hajóút.

  

Partot érve egy sétát tettünk Friedrichshafen kikötői sétányán, egy hűsítő fagyi után pedig az állomás felé vettük az irányt. A távolban már villámok cikáztak, de senki nem gondolt arra, ami rövidesen következett. 

Beszámolóm elején rossz élményekre utaltam, ami a nap végén következett. A vonatállomásról a szállásomra tartottam, amikor óriási vihar csapott le Lindaura. Ez a vihar teljesen váratlanul érkezett, az előrejelzések nem tudósítottak róla. Félelmetes, felkavaró élmény volt számomra, soha hasonlót nem éltem át.

A tomboló vihar közepette egy buszmegállóban leltem menedékre, ahol már egy biciklis német hölgy ült, szintén bőrig ázva és ledöbbenve. A vihar őt is hirtelen kapta el kerékpározás közben. Rövidesen a tűzoltók is a helyszínre érkeztek a letörött gallyak eltávolítása végett. Így, a rengeteg víztől teljesen elázva, ketten vártuk ki, míg csendesedni kezdett. Közben beszélgettünk, és végülis az ijedtség hamar csodálkozássá változott. Indulás előtt még bemutatkoztunk egymásnak, és egy közös fényképet is készítettünk emléket állítva ennek a nem mindennapi történésnek. Elmondása alapján még ő sem élt át testközelből ilyen súlyos vihart, pedig helyi lakos.

Ezt az alkalmat bizonyára nem felejtem el soha, hogyan Anette-t sem, akivel osztoztam az élményben.

             

                                                                                                   Petró Emese