Új tanár: Petró Emese

Ebben a tanévben két fiatal, elhivatott tanerővel bővült a gimnázium tanári kara. Egyikük, Petró Emese tanárnő annak idején a nagy tanítási gyakorlatát is itt végezte iskolánkban. Első szárnypróbálgatásainak időszakában készült már vele interjú itt a blogon, most pedig Sárik Kristóf riportját olvashatjátok oldalunkon.

Mesélne a gyerekkoráról illetve, hogy honnan indult?

Cegléden születtem, hét gyermekes család hatodik szülöttje vagyok. Négy bátyám, egy nővérem és egy húgom van. Sokan elcsodálkoznak ezen a mai napig, vannak akik furcsállják vagy egyenesen hátránynak tartják, számomra egyrészt természetes, másrészt egy pozitív dolog. Én nem ismerem úgy igazán az egyedüllétet -nálunk mindig volt itthon valaki- a „saját” dolog fogalmát, a közösködés és osztozkodás az életem része. Én a nagycsaládos életet egy pozitív dolognak élem meg, szerintem a testvérek Isten ajándékai, biztos pontok az életben. Több testvéremnek van már saját családja, gyermekeik, úgyhogy a nagycsaládunk egyre nagyobb, ezt szép dolognak tartom.

Hogyan döntötte el, hogy tanár szeretne lenni? Beszélne egy kicsit a pályafutásáról Volt-e a családban tanár valaki?

Már gyermekkoromban eldöntöttem, hogy tanár leszek. A német volt a kedvenc tantárgyam általános iskolás korom óta, ezért is jelentkeztem középiskolai tanulmányaim végén magyar szakra. Ez vicces, tényleg magyar szakra jelentkeztem első sorban, s csak az egyetemen vettem fel a német szakot is, nem is annyira értem, hogyhogy. A családunkban egyébként több tanár is van, a létszám nagysága mellett ez is egy ismertetőjegye a családunknak. Sógornőm szintén némettanár, akinek sokat köszönhetek. Évekig tanultam nála, s a mai napig tanulok tőle, amellett, hogy már kollégák is vagyunk, dolgoztunk is együtt, segítjük egymás munkáját. Másik sógornőm magyar szakos tanár, vele folytatott beszélgetések szintén építő jellegűek számomra. Nővérem tanító-hitoktató szakon végzett, húgom szintén tanári szakon folytat egyetemi tanulmányokat, magyartanár-vallástanár szakon. A hittan tanárok táborát erősíti egyébként édesanyám is, aki szívén viselte és mindenben támogatott bennünket tanulmányaink során.

Két évvel ezelőtt nálunk töltötte a tanítási gyakorlatát. Milyen élményekkel gondol vissza erre az időszakra? 

Igen, a nagy tanítási gyakorlatomat itt végeztem, első szárnypróbálgatásaim helyszíne a gimnázium. Mentortanáraim segítő hozzáállása, bátorítása nagyon sokat jelentett számomra. Itt próbálhattam ki élesben, mi fán terem a tanítás, milyen nehézségei, ugyanakkor szépségei vannak a pedagóguspályának. Tanártársaim részéről sok kedvességet, segítséget kaptam, igazán befogadóak voltak velem. A diákokkal hamar összebarátkoztunk, nagyon szép üzeneteket kaptam tőlük búcsúzóul, ezekből a pozitív és építő jellegű visszajelzésekből sokat meríthettem. Gyakornokként azért más érzés volt ide nap mint nap bejönni. A felelősség kevesebb volt, a „gyakornok” elnevezés nyújt egyfajta biztonságot, védelmet. Ezt azóta érzem igazán, mióta egyedül járok órát tartani, én felelek egy osztály/csoport tanulmányi előmeneteléért, egyedül kell kezelnem pedagógiai helyzeteket. Szerettem a középiskolai korosztályt, ezért is örülök, hogy visszatérhettem ide, és gyakorolhatom tovább a velük/veletek való sikeres bánásmódot.

Hol tanított a gimnázium előtt? 

Az elmúlt másfél évben a Ceglédi Református Általános Iskolában tanítottam, felső tagozaton magyart és németet. Meghatározó időszak számomra nemcsak a pályám, hanem úgy az életem egészében. Első munkahelyemként első főnökömmel, első kollégáimmal kerültem itt kapcsolatba, először tapasztaltam meg a munka örömét és fáradtságát, és ami a legfontosabb, első tanítványaimmal ismerkedtem itt meg. Általános iskolás tanárként más jellegű volt némileg a munkaköröm, a korosztály szempontjából elsősorban. Örülök, hogy a gimiben is tanítok hetedik osztályban, nagyon szerettem hasonlókorú általános iskolás tanítványaimat is. Nagyon szép időszakként emlékszem vissza az ott eltöltött évekre, kollégáimra; de vágytam vissza a középiskola közegébe.

Miért a mi iskolánkat választotta? Mennyire fontos tanárnőnek az iskola szellemisége?

Az iskola református szellemisége fontos a számomra, az életemben nagy szerepe van a hitnek. Hívő református családban nevelkedtem, családommal a Cegléd-Újvárosi gyülekezet tagjai vagyunk. Szerintem a tudományok ismeretanyagának elsajátítása mellett kell, hogy foglalkozzunk a lelkünk táplálásával is, amire egy vallási felekezet által fenntartott intézményben lehetőség nyílik. Fontosnak tartom, hogy az intézmény szellemiségével, értékrendjével azonosulni tudjak, hogy hitelesen olvashassam fel a reggeli áhítat gondolatait, mondhassam el veletek a reggeli imádságot, vehessek részt a reggeli áhítaton, egyéb istentiszteleteken. Tehát egyrészt ezért is örültem a gimnáziumban kínálkozó munkalehetőségnek, másrészt pedig igen jóhírű intézményről van szó, nagyszerű tanárokkal, pezsgő közösségi élettel, tanulni vágyó diákokkal.

Milyen osztályokat tanít a gimnáziumban?

Jelenleg magyarból a 10. a osztályt tanítom, akikről 8.-os korukban nem sejtettem, hogy 10.-ben folytatjuk a közös munkát. Az újonnan belépő 9.b-ben, és 7.a-ban is tanítok, szintén magyart. Németből pedig a 9. a és 9. c osztályban tanítok. Szuper, kedves, szeretetreméltó, tehetséges diákok.

Melyik tantárgyához húz a szíve? Miben egyforma és miben más a kettő?

Mindkét szakomat szeretem, és egyaránt szívesen tanítom őket. Hetente változik, és tananyagtól is függ, hogy mikor melyik áll közelebb a szívemhez. Az irodalom több lehetőséget ad bizonyos, fontos témákkal kapcsolatos érzékenyítésre. Jó elmerülni műalkotások szépségében, témák aktualitásában, és eljutni egymás véleményének meghallgatásával alapvető értékek feltárásához. Az idegennyelv-

tanítás pedig gyakorlati szempontból hasznos és egyre fontosabb dolog. Szeretném meghozni diákjaim kedvét a nyelvtanuláshoz, sikerélményhez juttatni őket és végső soron elősegíteni céljaik megvalósulását.

Mit szeret magában a tanításban?

Szeretem azt, amikor a diákok érdeklődését sikerül felkelteni és az óra végéig fenntartani, amikor jókedvűen jönnek be és ugyanígy távoznak az óráról.

Szigorú tanárnak tartja magát? 

Nem tartom magam klasszikus értelemben szigorúnak, szeretem a felszabadultságot, a jókedvet. Elvárásaim viszont vannak mind teljesítmény szempontjából, mind bizonyos viselkedési szabályok tekintetében. Fontosnak tartom az erkölcsösséget és a kölcsönös tiszteletet mind hozzáállásban, mind magatartásban. Nem mondom, hogy már teljesen magamra találtam, mint következetes szigorral nevelő tanár, de igyekszem.

Mi motiválja a mindennapokban? Honnan merít ötleteket, honnan gyűjt erőt a munkájához? 

Munkám fontosságával tisztában vagyok, leginkább ez motivál a mindennapokban. Pályám elején még messze vagyok a céltól, hogy egy példaértékű, tiszteletreméltó, szaktudásában elismert és pozitív emberi értékeiről híres tanár legyek. Jelenleg az önismeret fázisában vagyok, igyekszem feltérképezni tulajdonságaimat, reakcióimat, és ezek fényében tudatosan formálni, alakítani személyiségemet. Szeretem a pszichológiai témájú filmeket, könyveket, amelyekből tanulhatok, elgondolkodtatók. Csak szórakozásból is szívesen nézek filmeket, szeretek moziba menni, színházi előadásokat megtekinteni, és kirándulni.

Hogy érzi magát iskolánkban? 

Jól indult az évkezdésem, az elmúlt hónap megerősített benne, hogy jó helyen járok.

Van-e a tanári munkájának ars poeticája?

Inkább az életemnek a hitvallása a következő bibliai vers:

"Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet"
Péld 4, 23

Számomra ez az igevers a szív tisztaságának fontosságát jelenti, ami egyedül Isten törvényeinek szem előtt tartásával lehetséges. Ez az élet forrása, az élet minőségének legfőbb meghatározója. Minden ember a boldogságot keresi ebben a földi életben, én azt gondolom, hogy az Úrral való kapcsolatban található meg, s ez vezethet el a nagybetűs élet boldogságához.

Mik az ambíciói, tervei? Szeretne például osztályfőnök lenni?

Egyelőre a januárban esedékes minősítő vizsgámra összpontosítok, szaktanárként szeretném most megállni a helyemet. Ez mostanság eléggé leterhel, de reménység szerint a jövőben egyéb feladatkörök betöltésére is alkalmassá válhatok, pl. osztályfőnökség.

Köszönöm szépen az interjút, minden diáktársam nevében sok sikert kívánunk tanárnőnek a vizsgához!