Benne vagy? – A verspályázat margójára

Mit jelentenek a gondolataim másoknak? Hogyan fejezhetem ki magamat? Mi az a megnyilvánulási forma, amibe sűríthetek életeseményeket és érzéseket egyaránt? Foglalkoztat másokat az, amin gondolkodom?

„Levendula illata szálla,

enyém leszel még… utoljára?” /Levendula/

Ezen gondolat mentén született a Rejtett költők társasága névre keresztelt verspályázat. A cél az volt, hogy az iskolában alkotó számtalan tehetséges költő-diákunknak lehetőséget adjunk, hogy felfedhessék tudásukat, alkotóképességüket.

„Unalmamban feleslegesen mély gondolatok jöttek,

szerencsére amilyen gyorsan jöttek, úgy el is tűntek.” /Vers a semmiről/

Az eredmény több volt, mint amire számítottam. A művek, melyeket három héten át olvashatott a diákság mind más-más szinten világították meg a diáklélek egy-egy kis szegletét. A versformák és stílusok sokszínűsége örvendetes volt számomra, a témák sokszínűsége pedig még tovább növelte a pályázat népszerűségét a diákok körében.

„Ebben a versben van igaz és hamis,

de te döntöd el, hogy miben hiszel és miben nem is.” /Sok a baj, sok a baj/

Erre bizonyítékul szolgál az, hogy a hét versének (verseinek) kiválasztásakor nem volt olyan alkotás, melyre legalább egyetlen szavazat ne érkezett volna a tanulók részéről. Mindegyik szimpatikus volt, és az, hogy egy embernek, vagy ötvennek? Lényegtelen. A fontos az azonosulás, a közös élmény, a közös gondolatok felfedezése másokkal.

„Nevedet se tudják már

találkozni kár volt, kár

császárokhoz bohóc vagy.” /Ed/

Talán a versek fontosságát és szépségét itt lehet igazán megfogni és remélem ez a kezdeményezés arra indított másokat is, hogy keressék az őket körülvevő emberekben azt a lelkitársat, aki az ő gondolatukra tud és kíván egy visszajelzést adni, akivel közös a téma, akikben benne van az, ami benned is. Nagyon köszönöm minden diáknak, aki szavazott és minden magyarszakos kollégának, osztályfőnöknek, szaktanárnak, aki segített a szavazások lebonyolításában. Már csak egy kérdésem maradt: Benne vagy?

„Olyan vagyok, mint egy jó színész,

kérdezem magamtól, most hol élsz?

Változtatom hangulataim

és gyakran cserélem maszkjaim.” /Tűréshatár/

                                                                                                              Tamásbá

 

Beszámoló az RTA Talentum Programjáról 

- biológia és kémia tantárgyakból -

 

Gimnáziumunk 11.c osztályának két tanulója vett részt az RTA által szervezett tehetségprogramon. A programon szerzett élményeikről írták:

Kovács Réka összefoglalója:

Ebben a tanévben egy rendkívül izgalmas és színes programban vehettem részt a Talentum Program jóvoltából. Négy alkalomból állt és mindegyik mást tartogatott. A szaktanárok türelmesek, segítőkészek és barátságosak voltak. Segítettek nekünk, diákoknak felkészülni a biológia emeltszintű érettségire különböző feladatok révén és ezt a tudást gyakorlati feladatokkal is elmélyíthettük. Például ellátogattunk a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetébe, ahol előadások és a múzeum érdekességei vártak ránk. Mikrobiológiai gyakorlatokat hajtottunk végre és gélt öntöttünk. Új eszközökkel is volt szerencsénk megismerkedni, amelyeknek használatát ott tanították meg. Összességében lehetőséget kaptunk arra, hogy a tanulásnak kicsit más oldalát ismerjük meg.

 

Szűcs Anna összefoglalója:

2023-ban lehetőségem nyílt arra, hogy részt vegyek az RTA Talentum programján. Én a kémiai program területén vettem részt, ami rengeteg új dolgot és élményt adott. Négy hétvégét vett igénybe, ami alatt számos előadást hallhattunk, intézményeket látogathattunk, illetve kísérletezhettünk és számolhattunk. Például megnézhettük a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudomány Karát, valamint a Vízépszolg-94 Kft. vízvizsgáló laboratóriumát. Az én érdeklődési köröm a kémia és biológia, ezért ez a program számos dologban segítette további fejlődésem.

 

    

 

Szaktanárainknak, Bálint Zoltánnénak és Mészáros Herminának köszönjük az ajánlást! 

 

                                                                          Kovács Réka, Szűcs Anna

 

 

 

 

Diáknap a gimiben

 

A diáknap egy áhítattal kezdődött, amit Oszlánczi Andrea tanárnő tartott a gimnázium udvarán. Ezt követően Timi néni átadta az iskola kulcsát a DÖK elnöknek, így hivatalosan is a miénk lett az irányítás egy nap erejéig. Úgy gondolom, hogy a diákság kellőképpen kihasználta ezt a napot, mert nagyon sok programban volt részünk, amiben mindenki lelkesen részt vett. Köszönjük a 11. évfolyamnak a szervezést, tényleg izgalmas játékokkal, programokkal készültek nekünk.

     

Tehát a reggeli áhítat után, az első állomásunk a 11.c-nél volt, ahol a Tabu nevű játékkal játszottunk. Nagyon egyszerű volt a feladat, úgy kellett a kártyán lévő szót körülírni, hogy néhány hozzákapcsolódó szót nem szabadott kimondani, ezek a szavak is a kártyán szerepeltek.

A második helyszínen Twisterrel játszottunk. A játék során nagyon vicces testhelyzetekbe kerültünk, és nagyon összecsavarodtunk. Természetesen sok nevetéssel végeztük el ezt a feladatot is.

   

A 11.c utolsó megállója a „Célozd meg!” nevet kapta, ahol megpróbáltunk célba dobni, több-kevesebb sikerrel.

A 11.e osztálynál folytattuk a napot, ahol székfoglalósat játszottunk. Először 12 szék volt, majd elindult a zene, és amikor megállt, le kellett ülnünk a székekre, azonban mindig egyre kevesebb szék maradt. 

Az ezt követő feladatban Disney mesék címeit kellett kitalálnunk, egy rövid zenerészlet meghallgatása után. Előnyben volt, aki sok Disney mesét nézett gyerekkorában, mert most biztosan tudta kamatoztatni a tudást.

Ezután „Lufit a lavórba” névre hallgató játékot próbáltuk, ahol 4 ember törölközők segítségével juttatott minél több vízzel töltött lufit a lavórba. Erre mindössze 3 percünk volt, de mindent megtettünk a cél érdekében.

A 11.a-hoz is ellátogattunk, ahol a szörp-ponggal próbálkoztunk. Háromszög alakban felsorakoztatott szörpös poharakba kellett beletalálni egy pingpong labdával. Amikor valaki beledobta a labdát a másik poharába, annak meg kellett inni a pohárban lévő összes innivalót. Nem volt olyan könnyű feladat, mint ahogy elsőre gondoltunk, de megbirkóztunk vele.

A kubb, egy eddig ismeretlen játék volt számomra, de a diáknapon ezt is megismertem. Valójában fabotokkal dobáltuk a másik csapat fabábúit. Ez se volt egyszerű, mert meglepően nehéz fabottal dobni.

A kubb után, egy leülős feladvány következett, a „Rapid show”. Ismert sorozatok címeit találtuk ki, rövid meghatározások alapján.

Végül, de nem utolsó sorban a 11.b osztály feladataihoz is elérkeztünk. Az „Egy perc és nyersz” keretein belül, rövid idő alatt teljesítettük a feladatokat.

Volt egy „Gimi quiz” állomás is, ahol kaptunk egy kérdésekkel teli lapot a gimnázium tanárairól. Mozgalmas feladat volt, ugyanis keresgetnünk kellett a tanárokat, hogy megtudjuk a választ a rájuk vonatkozó kérdésekre.

Számunkra az utolsó állomás a 11.b „Fejezd be a dalt!” állomása volt. Ismert zenék szövegeit kellett folytatnunk, ami szerintem mindenkinek nagyon jól sikerült.

Ezekkel a programokkal párhuzamosan, voltak osztályok közötti foci és röplabda meccsek, amik nagyon izgalmasan teltek. Jó volt hallani, ahogy a diákok szurkolnak a társaiknak és izgulnak értük. 

 

Ezek után a végzősök babanapja is kezdetét vette. A végzős osztályoknak lehetőségük volt megmérkőzni tanáraikkal a tanár-diák kézilabda meccs keretein belül és ezt követően sor került a babaszépségversenyre is. Nézőként is nagyon élvezhető volt a végzősök meccse és szépségversenye, megállás nélkül szurkoltunk nekik. 

 

A babanap egyik legizgalmasabb játéka volt, amikor a végzősök az osztályfőnökeikről szóló kérdéseket igyekeztek megválaszolni. Sokat eltaláltak, hiszen több együtt töltött év után, már biztosan jól ismerik az osztályfőnökeiket és az osztályfőnökök őket.

Még egyszer köszönjük a szervezést, a lehetőséget, ezt az élményekkel teli napot, ami tényleg a diákságról szólt! 

 

Majzik Gréta

10.a